Ezt a B oszlop nélküli kétajtós keménytetős kupét 1975 és 1978 között gyártották összesen 9378 példányban.
Az autót valójában már az 1973 októberi London Motor Show-n bemutatták, de később kiderült, hogy a modell még nem volt széria-érett és a nyugati világba ekkoriban begyűrűző gazdasági válság sem siettette az autó bevezetését és értékesítését. Egyes jelentések szerint elsősorban az oldalablakok tömítési problémái késleltették a gyártást. Végül az XJ Coupe csak mintegy két évvel később jelent meg az autószalonokban. A Coupe az XJ rövid tengelytávú változatára épült.
Hosszúkás ajtajai valójában a hosszú tengelytávú XJ első ajtóinak megtoldott verziói voltak (a hegesztési varratok jól láthatók a belső ajtópanelek alatt). Néhány példányt kabrióra alakítottak át különböző cégek, mint például a Lynx vagy az Avon, összecsukható vászon tetővel, de ezek nem voltak igazi Jaguar gyári autók.
A Lynx konverziók (összesen 16 példány) motoros vászontetőt kaptak.
Hathengeres és V12-es verzióban is kapható volt, 6505 készült az előbbiből, 1873 az utóbbiból. A bevezetés jelentős késedelme ellenére ezek az autók továbbra is szenvedtek a tömítetlenségi problémáktól és a jelentős szélzajtól.
A késleltetett bevezetés, a karosszéria munkaerő-intenzív gyártása, a négyajtósnál magasabb ár, és az új XJ-S párhuzamos bejelentése mind a kis gyártási sorozat irányába hatottak.
A Coupe-t vinyl tetővel gyártották. Mivel hiányzott a B-oszlop, a tető eléggé meghajlott és az akkoriban a Jaguar által használt festéken repedések jelentkeztek. A modern festékkel ez nem fordul elő, ezért újrafestéskor ajánlatos a vinyl-t eltávolítani.
Ma már sok XJ-C-nek nem vinyl a teteje és ez a csere megelőzi a tető rozsdásodásának veszélyét is. Egyes tulajdonosok a lökhárítót a Széria 3 modernebb lökhárítójára cserélték.
Daimler változatban is forgalmazták, kisebb darabszámban. Egy prototípus Daimler Vanden Plas változatot is készítettek, azonban ez sosem került széria gyártásba.